DÍLI----Ministra Saúde (MS) Odete Maria Freitas Belo, hatete, Oportunidade ohin lansamentu ba Sistema Informasaun Rekursus Umanu Saúde (SIRUS) ho objetivu atu konsolida mekanizmu rezistu dadus forsa traballu saúde iha teritóriu Timor-Leste, tanba Forsa Traballu iha Ministeriu Saúde husi Rejime espesiál no rejime Jerál servisu iha rejionál no nasionál dadaun ne’e hamutuk rihun-6 ital.

“Hakarak atu dehan de’it katak iha sistema ida atu halo jestaun ba ami-nia rekursus umanus, preparasaun ba dezenvolve sistema dijital ida ne’e kleur ona, mais ohin oportunidade atu bele lansamentu ba sistema ida ne’e,” Hateten Ministra Saúde (MS) Odete Maria Freitas Belo ba Jornalista sira hafoin lansa SIRUS iha Hotel Novu Turizmu, Sexta (14/05)

Nia hatutan, Lansamentu ba SIRUS hetan apoiu husi OMS ne’e mak servisu hamutuk ho Ministeriu Saude kleur duni ho asesor sira atu dehan katak lansamentu buat balun mak prontu ona atu ita implementa, la siginifika katak sistema henesan ne’e atinji buat hotu-hotu mais presiza hare’e no elabora ba buat balun ne’ebé mak falta.

“Ami koko atu hare’e no ami kontente bele lansamentu sistema ida ne’e. Rekursu umanu laos Ministeriu Saúde de’it mak jere maibé presisa rekrutamentu ami propoin maibé buat hotu ita lao tuir nafatin ita-nia lei ne’ebé mak iha Komisaun Funsaun Publika (KFP) tenke lao tuir dalan promosaun no kongresaun,” Relata Odete.

Odete dehan, Ba pessoal saúde sira ne’ebé mak idade boot ami sempre koordena ho komisaun Funsaun Publika (KFP) atu hare’e hodi sira mós goza rekursu ne’ebé mak sira iha, ami hela eskola Sesaun ida mak sira ami espera katak sira bele partisipa hodi hadi’a di’ak liu sira nia backgroun atu nue’e bele ajusta sira nia nivel salária.

Portantu, “Akomodasaun pessoal saúde ne’e laos foin maibé kleur ona, tinan ida ne’e mak foin hari’I postu saúde 9-11 atu bele hare’e mós ba iha rejidensia ba pessoal saúde sira nian iha parte seluk mak iha dalan rua, banhira mak sira teste sira mak hili rasik signifika katak ita latau matan ba iha sira nia akomodasaun. sira hili sira hetene tiha ona katak sira ba hela iha ne’ebé maibé ba sira destakadu normalmente ita iha iha osan ba sira no ba hela fatin,” Dehan nia.

Iha Fatin Seluk, Diretóra Nasionál Rekursus Umanu Ministeriu Saúde Tomasia de Sousa, Haktuir katak, Forsa Traballu iha Ministeriu Saúde husi Rejime espesiál no rejime Jerál servisu iha rejionál no nasionál daduan ne’e hamutuk Rihun -6 ital, husi numeru rihun-6 itál ne’e, rihun-4 husi rejime espesiál, no rihun-2 rejime jerál husi Nasionál no postu.

“Forsa traballu sistema ne’e por volta 6.00 mill, 4.00 ba rejime espesiál no 20.00 ba rejime Jerál, ne’e numeru ida ne’ebé mak servisu iha sistema ne’e liu-liu nivel nasionál too iha postu saúde no mós postu de tratamentu ne’e distribuisaun 6.00 mill ne’e ba iha ne’ebá,”dehan Diretóra Nasionál Rekursus Umanu-Ministeriu Saude (DNRU-MS) Tomasia de Sousa.

Nia hatutan tan, Forsa Traballu iha Ministeriu Saúde rihun-6 ne’ebe mak MS iha inklui mós Servisu Autonómu sira, Inklui Hospitál CNAE, INS, Laboratoriu, ne’e mak dehan katak sistema ne’e nasionál laos de’it ministeiru servisu Centrais lae? ne’e sistema nasionál, ne’e forsa traballu Ministeriu Saúde nian.

Aliende ida ne’e, Liga ba Covid-19 ne’e dadus ida ohin ne’e inklui ona COVID, ita hare’e katak prestasaun COVID tenke lao servisu ida regular ne’e mós tenke lao, entaun hare’e ita-nia disponibilidade rekursu umanu ne’ebé la sufisiente iha rekgular entaun responde iha COVID.

“Covid nian mak servisu iha kuaretena, isolamento iha portu de entrada inklui isolamentu rua Vera Cruz no Lahane ne’e besik 3.000, dadaun ne’e ami mós loke tan vaga tau oinsa atu apoiu nafatin ba iha Covid ninian. Ho rekursus umanu planu ona katak oinsa aumenta ita-nia rekursu ne’ebé mak iha, hanesan vera-krus iha Mediku Espesialista no Mediku Jerál, Parteira,Tekniku sira tama iha ne’ebá loron-14 kada grupu tenke troka malu,” Informa nia. (BT)